Nem Csak Egy Éjszaka \+18\

18.rész

#Luca sz.

Valahogy meg kell beszélnem Lukeval, hogy mi legyen, félek az anyaságtól és kavarog bennem minden. Egyedül nem tudom eldönteni.
Luke hamar vissza jött a cigivel.

-Szia kicsim.-nyomott egy puszit a homlokomra.

-Szia.-mosolyodtam el.

-Hoztam cigit, de egy kartonnal, mert úgy érzem egy doboz nem lesz elég.

-Rendben. Köszönöm.

#Luke sz.

Nagyon darázok az egésztől. Hogy lehettem ilyen hülye és felelőtlen? Nem tudom mit akar mondani, de nyugidt akarok maradni és ahogy tudom, álcázom azt, hogy konkretan mingyárt kitőr belőlem a zokogás.

-Luke.-Meghallottam, hogy a nevemet suttogja és a hideg végig futott a hátamn. Nem nem a jó érzéstől, hanem a rossz előérzetemtől.

-Mondjad kicsim.- Firdultm hátra félve és látam, hogy zokog lehajtott fejjel.
Eldobtam mindent ami a kezembe volt, (cigi,öngyujtó) és oda szalattam a már konkrétan teli torokból síró Lucához.
Próbáltam nyugtatni, de sehogy nem sikerült, csak annyit, hogy már csak szipog és a könnyei folynak.
Futottam egy pohárért és gyorssn töltöttem neki egy pohár vízet.

-Nem tudom, hogy hogyan.- Nem akarom. Lukeot se akarom elveszíteni, mert szeretem és ő a mindenem.-Veled szeretném leélni az életemet szeretnék házas lenni, családot alkotni majd, de nem akarok még gyereket. A tudat az, hogy a saját gyerekem lesz és ahogy felnő.
Ez mind csodás de még nem vagyok felkészülve.

Luke állt elöttem ledöbbent arcal, a pohár kiesett a kezéböl és meg se szólalt.

Kitört belőlem újra a zokogás.
Nem tudom, hogy ő most mi a faszért áll ledöbbenten. Vagy azért mert szeretné, hogy legyen, vagy azért, mert mondtam, hogy házasodni akarok.

Kavarogtak a gondolatok a fejembe és egyszerüen össze zavarodtam. Nemtudom, hogy milegyen.