41.

2.4K 165 20


Sajnáltam, hogy ez a két nap egy pillantás alatt elszaladt. Kevésnek gondoltam az időt, amit Ethanékkel tölthettünk és szívesen maradtam volna tovább, ha nem hív a munka. Mindenekfelett, annyit beszélgettünk, hogy az esküvő után egész éjszaka fent maradtunk, mivel amúgy is hajnali négykor indult a repülőgépünk. Harry alig tudott elszakadni Honey-tól, a kis vakarcstól, aki szétkarmolta a hasamat, mikor dögönyöztem. Erre, Harry Macskaimádó Styles megígérte, ha hazaérünk, a hátamra is vés ugyanilyen csíkokat. Örömmel megyek elébe.

Miután hazakísértem őt megvártam, hogy elaludjon, csak ezután ültem fel a metróra, amivel öt perc alatt Zaynék háza előtt lehettem. Semmi másra nem volt energiám, bedőltem az ágyba és jóformán délután kettőig olyan mélyen aludtam, hogy még Z fülsértő hangszórói sem tudtak felébreszteni -állítása szerint egész délelőtt bömböltette a zenét. 

Mielőtt a stúdióba indultam volna, kipakoltam a táskáimból és mindent a fürdőbe dobáltam, mosásra várnak. Aztán felhívtam anyát, mert a nyaralás során nem volt lehetőségem rá és biztos vagyok benne, hogy aggódik értem, csak nem akar zavarni.

-Jól vagy? - kérdezte bármiféle köszönés nélkül. 

-Én igen. És te? - vonakodva emeltem a számhoz a poharam, azonban a kételkedő szavait hallva majdnem visszaköptem az üdítőt.

-Londonban akármerre nézek, mindenhol ti vagytok. Úgy értem, a banda. Itt nagy az őrület, és aggódtam a repülőteres ügy miatt - sóhajtott. Ilyen gyorsan haladnak a hírek? 

-Valahogy bekerültünk a köztudatba. De azt nem gondoltam, hogy még Angliában is... - hüledeztem. 

-Harry hogy van? 

-Anya, baj van? Olyan fura vagy. Harryvel minden rendben, szerintem még alszik. Hajnalban értünk haza - köszörültem meg a torkom. Rossz érzés kerített hatalmába. 

-Csak... Nem túl gyors ez az egész? Hiszen nemrég költöztünk el, akkor még minden annyira nyugodt volt. Ma pedig a fiam arca köszön vissza rám az újságból - idegesen felkuncogtam hitetlen hangját hallva.

-Zavar téged? - nem volt semmi számonkérés a kérdésemben, egyszerűen csak érdekelt, hogy őt hogyan érinti a hullámvasút, amin a banda ül. 

-Nem. Dehogy! Nagyon büszke vagyok rátok. Azt csináljátok, amit szerettek, ráadásul elég jól. Sőt mi több, fantasztikusan! De Louis, ne felejtsd el, hogy az emberek gonoszak is tudnak lenni. Féltelek. Tudom, hogy mindig próbálod a kemény külsőt mutatni, de belül egy érzékeny fiú vagy, hiába is tagadnád. Nem akarom, hogy megtörj - szinte magam előtt láttam szomorú arcát. Hirtelen nem tudtam mit mondani, mert igaza van. Kettőt lépve haladunk a siker felé. Ám ahogy anya mondja, a hírnévnek van árnyoldala is.

-Nem fogok, megígérem. Már csak azért is vigyázni fogok magamra, hogy el tudjam majd mondani a vicceimet a tesómnak - szélesen elvigyorodtam, mikor anyu halkan felnevetett.

-A borzalmas vicceidre gondolsz? 

-Hé! Én igenis humoros vagyok! - mondtam felháborodva.

-Azt mondtad, hogy Harry próbálkozik a kopp kopp viccekkel, de nagyon rosszul csinálja és csak azért nevetsz rajta, mert nem akarod megbántani - valamit pakolászott, majd hirtelen lett csend, gondolom leült valahova. 

-Igen - bólintottam, bár tudtam, hogy nem látja. Pár másodpercig nem szólalt meg, és én elgondolkodtam azon, amit mondott. -Naaaaaaaa! - sértődötten ráncoltam a homlokom. Szóval csak azért nevetnek a vicceimen, hogy ne bántsanak meg? 

Süketnéma {Larry Stylinson}Read this story for FREE!