Rain

19. fejezet

~ Jungkook ~

Reggel kómás fejjel tartottam a fürdő felé, mikor ideges sutyorgást hallottam a szomszéd szobából.

– Szerintem nem volt jó ötlet elhozni magunkkal – morgott idegesen Suga.

– Majd ha elmondod a konkrét okát, miért nem, akkor átgondolom, hogy nélküle folytassuk az utat – szólt sokkal nyugodtabb hangnemben Rapmon. A szemem hirtelen kipattant, s óvatosan közelebb araszoltam a résnyire nyitott ajtóhoz. Kiről beszélnek?

– Még nincs itt az ideje – sóhajtott az idősebb.

– Szerencsénk volt vele. Nehezen találtunk volna másik ilyen jó tolmácsot – bizonygatta a leader enyhén felháborodott hangon. Tolmács? El? Yoongi hyung ennyire nem kedvelné?

– Ha megtudod, amit én, rájössz majd, hogy hallgatnod kellett volna rám.

– Értem én... általában meg is fogadom a tanácsaidat, de ez nem csak az én döntésem volt. A fiúknak tetszett az ötlet, ráadásul Hobeom-shi maga mondta, hogy jöjjön velünk

– Ő mondta? – hangjából tisztán kivehető volt a meglepettség. Aigo! Nem szép dolog hallgatózni...

– Mit csinálsz Kookie? – lépett mögém Tae.

– Sssh! – emeltem szám elé a mutatóujjam, majd leguggoltam, ő pedig követte a mozdulataimat.

– Mi van? – simult a hátamnak, s kicsit fentebb tornázva magát, állát a fejem tetejére helyezte.

– ... ráadásul sokat beszélgetett a főnökével – csíptem el Rapmon mondatának végét.

– Ez elég gyakori, főleg, ha igénybe akarja venni egy alkalmazottja szolgáltatásait – szólt így Suga, kissé lenyugodva.

– Lehet, de ez valahogy más volt. Azt hiszem, hyungnimnek terve van Ellel. Túlságosan kedélyesen társalogtak... és kapott egy CD-t is.

– CD-t? – kiáltott fel Yoongi. Eddig tartott a nyugalom... Milyen CD lehetett az? – Látod, mondtam, hogy csak a baj van vele! Hyung titkolózik előttünk miatta, és nem szokott olyat.

– Dehogynem szokott! – nevetett fel Jin, akiről addig a pillanatig nem is tudtam, hogy a szobában tartózkodik. – Szinte mindig az utolsó pillanatban tudjuk meg, ha szerepelünk valahol és nem is mindig tőle. Utána, mikor felelősségre vonjuk, csak annyit mond: „Bocs srácok! Azt hittem, már tudjátok." – imitálta Hobeom hyung hangját. Az utánzás olyan jóra sikerült, hogy Tae-vel nem tudtuk megállni, felkuncogtunk.

– Hallottátok ezt? – kérdezte Rapmon kicsit ijedten.

– Basszus! – ugrott fel hyung mellőlem, majd megragadva a csuklómat, beráncigált a fürdőbe, kezembe adta a fogkefémet, s krémet nyomott rá. – Haladj! – morogta fogkefével a szájában, mikor észrevette, hogy csak bambán pislogok rá. Fél pillanattal később nagy svunggal kicsapódott az ajtó és Suga dühösen pislogott ránk.

– Mi a baj hyung? – csácsogott V, ártatlanabbul tekintve az idősebbre, mint egy ma született bárány. Én is próbálkoztam hasonló nézéssel, de nehezen tudtam eltüntetni az aggodalmat az ábrázatomról.

– Ti nevetettek? – szűkült még jobban össze a szeme... már ha ez lehetséges.

– Kookie... – kezdett nevetni Taehyung. Mit fog összehordani? – Kookie olyan béna volt, hogy a fogkeféje mellé nyomta a krémet – fogta az oldalát a nevetéstől. Yoongi rám pillantott, én pedig mosolyogva vállat vontam.