𝗙𝗔𝗟𝗟Ø𝗨𝗧 𝟵𝟴 𝙎𝙀:𝟭𝙀𝙋:𝟳

SE:1EP:5 - A 69-es menedék

Kilépve a liftből egy szépen kidekorált iroda rész tárult elém. Tárgyaló szoba, irodák és végül a felvigyázó irodája. Beléptünk a "69-es Felvigyázó" szöveggel ellátott ajtón és egyből egy kis szobát vettem észre egy asztallal, két székkel és egy ablakkal amiben csak magunkat láttuk tükrözve.

69-es felvigyázó: Üljenek csak le.

Kissé körültekintetem majd leültem...

69-es felvigyázó: Üdvözlöm a 69-es menedékben öhm...
Én: Jake... Jake Scott Felvigyázó...
69-es felvigyázó: Ó igazán? Melyik menedéké?

Leporoltam a vállamat amin a 98-as menedék emblémája volt...

Én: A Bostoni 98-as menedékből...
69-es felvigyázó: Érdekes... Sosem hallottam róla...
Én: Nem csodálom mivel ez egy titkosított létesítmény amiben az emberek lefagyasztásával foglalkoztak...
69-es felvigyázó: Emberek lefagyasztásával?!?? Akkor ön... Ezek szerint...
Én: Úgy van... 2077 Októberében fagyasztottak le minket arra hivatkozva, hogy egy egyszeri orvosi vizsgálat lesz...
69-es menedék felvigyázó: Ez nagyon embertelen... Boston... Viszont szorít az időm így térjünk a lényegre. Mi célból jött Detroit területére?
Én: Magánügy... Bár úgy hiszem, hogy önök segíthetnek... A feleségemről van szó... Az a probléma, hogy a kriogén kapszulája beragadt és nem nyílt ki amikor mindenki felébredt...
69-es felvigyázó: Nagyon sajnálom... Nem kellett volna magánügybe beleütnöm az orromat...
Én: Nem! Dehogyis! Semmi gond... Tehát... Egyetlen nyom révén elindultam bajtársammal a belvárosban található Vault-Tec főhadiszállás, irodájába bizonyítékért vagy valamiféle használati útmutatóért... Találtam is egy dokumentumot de abban is csak utalások voltak, így nem sokkal rá elmentem egy adóvevő toronyhoz amiről a dokumentumokban szó volt. Ott megtudtam pár dolgot, pontosabban a tudósokat akik a kísérletért felelősek és az egyik tudós helyének pozícióját. Majd fogjúl ejtettek azok a humanoid robotok vagy mik...
69-es felvigyázó: Szintheknek hívjuk őket. Az "Intézet" tagjai...
Én: Igen, ők... Tehát, hol is tartottam... Á, igen... Aztán mentett meg Sally... Most meg itt vagyok...
69-es felvigyázó: Akkor bizonyára elfáradtál, ilyen hosszú utat követően, nem de?
Én: Egy kis pihenés valóban rám férne...
69-es felvigyázó: Akkor azt javaslom, hogy nézzen be a menedékünk legjobb kaffetériájába, ott van a legjobb kávé és édesség az egész pusztaságban. Majd utána kijelöltem önnek egy szobát ma estére. Holnap majd átgongondoljuk a következő lépéseket a kis barátnőjének megmentése érdekében...
Én: Ez igazán nagylelkű öntől kedves felvigyázó! Köszönöm szépen a megértését és befogadását.
69-es felvigyázó: Ez alap emberi gesztus... Segíteni kell egymáson. Most meg ha megbocsát dolgom van, kellemes időtöltést kívánok a 69-es menedék nevében. További szép estét!
Én: Köszönöm szépen! Szép estét!
69-es felvigyázó: Az ég óvja önt. Szép estét.

Felálltam a székről majd Sallyvel kimentünk a kijelölt folyosón a menedék szívébe... Lassan az említett kávézóhoz értünk. Annak ellenére, hogy a Pip-Boy készülékem hajnali 2 órát mutatott a kávézó nyitva volt. A hely nagyon részletesen ki volt dolgozva. Mintha valóban egy háború elötti kávézóba tévedtünk volna be... Sally megtolta az ajtót majd beléptünk...

Pincér lány: Üdvözöljük a 69-es menedéki kávézóban, ebben az esti órákban. Mit tehetünk önökért?
Kasszás hölgy: Á Sally, szia! Rég nem láttunk téged a menedékben...
Sally: Szia Libi. Hát kissé felpörögtek az események és nem nagyon értem rá kávézgatni...
Libi: Megértem én... Fiatal élet...
Sally: Szia Becky. Hogy vagy? Minden rendben?
Backy: Szia..... Áh ne is említsd... Megint elbasztam azt a kibaszott K.E.C.S.K.E. tesztet, és hála ennek ismért itt szopok... Nem, hogy jönne valami érdekes... Azt sem bánnám ha valaki végre lerohanná ezt az istenbaszta menedéket a gecibe...
Libi: Nyughass már Becky! Mivan már megint megjött neked?! Jut eszembe... Készen van az áru kitevés a raktárban?
Becky: Még nem jutottam el odáig...
Libi: Jellemző... És ez megy mindig...
Becky: Na most mit hisztizel?! Mindjárt megcsinálom! Jólvan már! Istenem...
Sally: Szerintem nem jókor jöttünk...
Libi: Dehogynem! Foglaljatok csak helyet!