Áradat(Avatar ff.)✔️ ❗️átírás alatt❗️

24

Az idő számomra nagyon nagyon lassan telt, láttam rajta hogy élvezi, hogy szenvedek. Nem voltam képes befogni, és most szégyenembe elsüllyednék... Tuti hogy búcsút inthetek a barátságunknak, ezt már a csóknál sejtettem, de neem ahelyett hogy javítanék rajta, még persze hogy elszólom magam, és még jobban kezdek iránta érzelmeket táplálni. „Gratulálok Tenery, ezt jól megcsináltad"- fogtam képzeletben kezet magammal. A gondolataimból ő szakított ki, ahogy lassan felemelte az államat, ezzel is késztetve hogy a szemébe nézzek. Ott álltunk szemtől szembe, a távolban a fények megcsillantak a fiú szemében, amire nekem a lábaim megremegtek. „ Árulók"- gondoltam. Neteyam még mindig vigyorogott, majd megszólalt

- Mondtam már milyen gyönyörű vagy? Mint egy Amarilis

- Amarilis, az micsoda?- zökkentett ki, mert mindenre számítottam csak erre nem

- Ahonnan jövök az a virágok királynője, gyönyörű szép fehér szirmai vannak, és megbabonázó illata, szerintem rá hasonlítasz.

- Talán én is megbabonáztalak?- próbáltam elviccelődni a dolgot

- Bármikor amikor meglátlak- lépett még közelebb hozzám- el sem tudod hinni milyen hatalmad van felettem- suttogta, ajkáról a vér még mindig csorgott, mire ösztönösen oda nyúltam hogy letöröljem azt, mire a fiú teljesen megszakította a köztünk lévő távolságot, és hevesen az ajkaimra tapadt. Ez most nem olyan volt mint a sziklánál lévő csók, sokkal akaratosabb, és követelőzőbb, de nem csak az ő részéről. Itt már nem érdekelt semmi, az sem hogy tudom hogy szabályt szegek, az sem hogy az belső énem mennyire próbált tiltakozni ez ellen. Elvesztem a pillanatban, és azt kívántam bár ne lenne vége, viszont minden jónak egyszer vége szakad...

- Most már teljesen összezavarodtam- mondtam kínosan felröhögve

- Tenery, amióta megláttalak abban a barlangba, tudtam hogy nekünk közünk lesz egymáshoz,majd jóban lettünk, el sem hiszed mióta meg akartam ezt tenni, csak nem akartam elrontani a barátságunk, és múltnap amikor a sziklánál visszacsókoltál elkezdtem reménykedni, de egyben tudtam hogy ez persze esélytelen, mert ugye nem vagyok a klánod tagja, és azért kerültelek, hogy hátha ez ami bennem van elmúlik valahogy, de mikor láttam hogy te azzal a halpofával elvagy, és ma még táncoltatok is nem bírtam ott maradni, és végig nézni hogy más fiúval vagy, mer ahhoz túlságosan beléd szerettem.- fakadt ki teljesen a fiú- és most tudom hogy elbaszom az egész barátságunk ezzel, de most már az sem érdekel, ezt már nem tudtam magamban tartani- mondta idegesen.

- De miből gondolod hogy én nem így érzek irántad?

Neteyam erre kérdőn pillantott felém, és az arcvonásai idegesből hirtelen átváltottak reménykedőbe.

- Én is szeretlek, és meg tudjuk oldani hogy együtt lehessünk. Apámmal megbeszéljük hogy engedje meg neked hogy megcsináld a beavatási szertartást, és hogy hivatalosan is a törzsünk tagja legyél.

A fiú erre csak szoros ölelésbe vont.

- Szeretlek- mondta a hajamba.- Bármit megteszek hogy együtt legyünk.

- Én is szeretlek.- bújtam hozzá.

A csillagok felettünk beragyogták az egész eget, és talán most még szebbek voltak, bár lehet csak nekem tűnt így. Végre oly hosszú idő után újra rám talált teljesen a boldogság, újra éreztem azt a pezsgést amit a szerelem adott. Azt hittem hogy Tari'nay halála után már nem leszek soha szerelmes, és igazából nem is akartam az lenni, de igaz a mondás minden és mindenki 2x születik meg, és ez az érzelmekre is igaz.

- Szerintem menjünk vissza- törte meg a csendet a fiú- Fel fog tűnni a hiányunk.

- Rendben.

Kéz a kézben indultunk meg vissza a mulatók felé.

Bocsika a rövid és kicsit gagyi részért, de rájöttem hogy az ilyen romantikus összejövetelek megírásában nem vagyok valami jó, de ennél már csak hátha jobb lesz😅
Amúgy fun fact nem most akartam össze hozni őket de az egész szituáció nagyon adta magát, és ezért most jöttek össze.

És ráadásnak: Teneyam vagy pedig Netenery, szerintetetek melyik a jobb( tanulás közben ilyen jó dolgokon agyalok)😅😂😂