tizennegyedik

1.9K 113 0
                                    

-És 2012 óta először, az idei évben elsőnek, Mclaren 1-2. Daniel Ricciardo az első helyen, Lando Norris a második! Hihetetlen! Micsoda futam!-kiabált a műsorvezető, felcsigázott hangja pedig betöltötte az egész pályát. A Monzai tömeg, hangos éjjenzésbe kezdett. A Mclaren szurkolók pedig egyenesen megőrültek.

Mert megcsinálták!

Daniel behúzta az első helyet, Lando pedig ismét egyel felljebb mászott a dobogón, és a forma1-es karrierje során, először áll a dobogó második fokán.

A Mclaren box szinte fellrobbant az örömtől, mindenki ordítozni és ugrálni kezdett, Charlotte pedig el is sírta magát, amint leintette a két papayát a kockás zászló. Az utolsó néhány kanyarban már biztosra tudtuk, hogy ez bizony a Narancsok dobogó uralma lesz.

Én csak sodródtam a tömeggel, és Charlotteal az oldalamon, egyenesen a podium alá mentünk, ahol a csapat már javában ölelgeti és veregeti a két pilóta vállát és sisakját.

Szemeimmel végig Lando zöld sisakját követtem, és hihetetlenül büszke voltam a barátomra. Lassan összeszedték magukat, levették a sisakot, megmérekeztek, ittak, majd oda is álltak szép sorban a kamera elé és leadták az interjút. Lando végig hatalmas mosollyal az arcán beszélt, annyira aranyos volt, és olyan büszke voltam rá, hogy azt szavakkal nem tudom kifejezni.

Miután Daniel is válaszolt a neki szánt kérdésekre, felmentek a magasban lévő kis szigetre, ahol a dobogó volt. A szokásos ünnepi körülmények között átadták a trófeákat, majd következett a pezsgőzés. Daniel hű szokásához híven lekapta a cipőjét, megtöltötte és megitta a benne lévő pezsgőt. Majd Lando következett, akinek- bár utálja a pezsgőt- most mégis Ricciardo izzadt cipőjéből kellett meginnia. Fúj. De aki jobban figyelt, az láthatta, hogy amint elfordul róla a kamera, hátrafordult, és a szája egész tartalma a padlón landolt.

-Gratulálok!-öleltem át Danielt, és megveregettem a vállát, amikor szembe találkoztam vele a paddockban, úgy egy negyven lerccel később. Már le volt zuhanyozva, és át volt öltözve. A hatalmas mosoly pedig most is ott virított az arcán, a fogkrémreklámba illő fogsorával együtt.

-Köszönöm Rella! Jössz az esti ünneplésre?-érdeklődött. Andreasnak az az ötlete támadt, hogy ezt a hihetetlen hétvégét muszáj még itt Monzában megünnepelni, ezért gyorsan rendeztek egy ünneplő partit az este folyamára.

-Még nem tudom, nekem holnap reggel 10-kor már órám lesz az gyetemen és vissza kéne érjek addig. Még átbeszélem Landoval és apával..-válaszoltam-Amúgy láttad valamerre Landot?-kérdeztem

-A szobájában!-biccentett az emeletre, ahol a két pilótának egy-egy külön kis lakrész volt kialakítva. Elköszöntem tőle, majd mégegyszer gratuláltam, és az említett helység irányába mentem. A hatalmas narancssárga négyessel ellátott ajtó elé álltam. Kettőt kopogtam, a fiú pedig pillanatokkal később egy "gyere" szóval válaszolt.

-Szia!-léptem be a homályban lévő helységbe, és becsuktam magam mögött az ajtót.-Annyira büszke vagyok rád- léptem hozzá közelebb, majd megöleltem. Danielhez hasonlóan ő is frissen zuhanyzott, tustfürdőjének illatát pedig mélyen az orromba szippantottam. Imádtam az illatát. -Annyira ügyes voltál!-pillantottam fel rá, ő pedig válaszul, még közelebb jött az arcomhoz, és megcsókolt.

Reggel, mikor Lando mellett ébredtem, éreztem, hogy ez a nap sok meglepetést fog tartogatni. Éreztem körülöttünk a pozitív energiát, és nem mellesleg a kicsattanó boldogság is teljesen elutalkodott rajtam.

Ugyanis péntek este óta, hivatalosan is a barátnője vagyok. Vagyis, még nem közöltük az interneten, és egyikünk sem erősítette meg a nyílvánosság előtt. De szabadon megfogja a kezemet a boxban, megpuszil, megcsókol és nem kell többé tagadni semmit. Mert őszintén bevallva, az utóbbi időben ez már nagyon a felszínen volt, csak egyikünk sem merte bevallani.

Nem terveztünk nagy bejelentést, igazándiból teljesen természetesen viselkedtünk. Aki látott minket annak nagy valószínűséggel, leesett hogy együtt vagyunk. Aki pedig nem látott úgyis meghallotta, mert mint minden más helyen, itt is gyorsan szállnak a pletykák.

Mindenki jól fogadta igazából, senkinek sem volt ellenvetése. A két Charlotte szinte sikított, amikor megláttak minket kézenfogva, Daniel vicces poénokkal áldását adta, de apa reakciója volt mind közül a legjobb.

Igazából, ő már Mallorca óta azt hitte együtt vagyunk, csak nem akart rákérdezni. Ezért teljsesen meglepődött, hogy még "csak" most jöttünk össze. Kicsit félreértette. De jót mosolyogtunk rajta.

De térjünk vissza a jelenhez, vagyis Landora és a bulira.

Végül úgy döntöttem, hogy egy nap hiányzás bőven belefér, szóval írtam Giginek és Joshnak, hogy holnap nem megyek.

Lando és én kézenfogva sétáltunk a piros mercedes felé, hogy visszamenjünk a hotelbe, átöltözni valami partihoz illőbe.
Annyira imádtam, amikor vezetett. Annyira jól állt a kezében a kormány, hogy legszívesebben egész nap elnéztem volna így.

-Fehér vagy sötétkék?-emelte fel a két inget és kérdő tekintettel nézett rám. Miután visszaértünk a hotelbe, és kicsit kilustálkodtuk magunkat, elkezdtünk készülődni.

-Jujj nemtudom! A fehér jobb szerintem!-válaszoltam, miközben a hajamat göndörítettem. A Charlotteal vásárolt sötétkék koktélruhában voltam, egy hasonló színű magassarkúval, amit egy fél órája vettünk egy cipőboltban. Igen, voltam olyan hülye, hogy ezt a gyönyörű ruhát bepakoltam, hozzá illő cipőt pedig nem.-A sötétkékben nagyon egybeolvadnánk.-biccentettem a saját ruhámra, Lando pedig bólogatva helyeselt.

Miután végeztem a hajammal, összepakoltam Lando ruháit, amit előszeretettel szétdobálva hagy a szobában. Miután ő is elkészült, összepakoltam a táskám, és a tükör előtt álva vártam, hogy ő is összeszedje a cuccait, vagyis a kocsikulcsát, és a napszemüvegét.

-Gyönyörű vagy!-lépett mögém, majd belepuszilt a nyakamba és átkarolt.-Olyan szerencsés vagyok!- Belenyúlt a sötétkék nadrágjának a zsebébe majd előkapta a telefonját és készített rólunk néhány képet a tükörben.--Szeretlek!-suttogta a fülembe, majd átkarolta a derekamat és magához húzott egy mély csókra

-Én is szeretlek!-suttogtam az ajkaira, majd a mellkasára dőltem, és lehunyt szemekkel hallgattam a szívverését.


Együtt, Veled, Nélküked/Lando Norris ff./BEFEJEZETTKde žijí příběhy. Začni objevovat