Minden emlékem olyan homályos. Este volt. Ittunk. Sokat. Aztán Flynn autójában ültünk, ő vezetett. Aztán nagy robaj, majd sötétség.
Kinyitom a szemem. Egy kórházi ágyban fekszem, telerakva csövekkel. Az éles neon lámpa fénye egyenesen a szemembe világít. Körbenézek. Két doktornő beszélget a szoba másik végében, nem veszik észre, hogy magamhoz tértem. Aztán eszembe jut Flynn. A barátom, akit mindennél jobban szeretek. Megpróbálok megmozdulni. Mindenembe iszonyatos fájdalom nyilall, így inkább visszafekszem az eredeti pozíciómba. A mozgolódásra felkapják a fejüket a szobában beszélgetők, és odajönnek hozzám. Az első kérdésem rögtön az, hogy mi történt Flynnel. Ugye jól van? Nem esett nagyobb baja? Az egyik doktornő megnyugtat, és azt mondja, hogy mindjárt találkozhatok is vele. Viszont az én állapotom aggasztóbb. A balesetben beleszúródott a szívembe egy fém darab, ami pont csak akkora kárt okozott, hogy ne haljak meg rögtön, de már nem fogom sokáig bírni. Hacsak nem találnak egy szívet nekem, de erre nem sok esély van. Tehát meghalok. Még ma. Képtelen voltam feldolgozni. Ekkor megjelent Flynn, sántítva bár, de egészségesen. Azonnal idejött és megölelt. Nem akartam elengedni, tudtam, hogy ez az utolsó öleléseink egyike. És tudta ő is. Éreztem hogy tudja. Amikor rám nézett, egy könnycsepp folyt végig az arcán. Ekkor kitört belőlem a zokogás. Nem akarok meghalni, nem akarom itthagyni őt, nem akarom elhinni, hogy soha többé nem láthatom. A barna haját, kék szemét, erős állkapcsát. Nem érezhetem többé ahogy megcsókol, ahogy hozzám bújik, nem hallhatom többé a hangját. Ekkor egy doktor jött be és azt mondta, hogy van remény, ugyanis találtak nekem szívet. A remény, hogyha túlélem a műtétet, élhetek tovább, adott egy kis erőt, és összeszedtem magam. Felnéztem Flynnre, aki ezt mondta: Tudod, hogy mindennél jobban szeretlek. Maradj erős, és emlékezz, hogy mindig a szívedben leszek. Mielőtt áttoltak a műtőbe, utoljára megcsókolt, és tudtam, hogy ha kijövök, itt lesz, várni fog rám. A műtőben rámadták az altató maszkot, majd két mély levegő, és sötétség. Mély alvásom közben megszűnik minden fájdalmam, mintha lebegnék. Majd hirtelen újra érzem a törött végtagjaimból áradó fájdalmat. Vagyis felkeltem. Egyedül vagyok a kórházi szobámban, csend van. Bejön egy nővér, ellenőrzi az állapotom, majd kimegy. Vártam, hátha megjelenik Flynn, de nem tette. Napokkal később se. Csak egy dolog járt a fejemben; emlékezz, hogy mindig a szívedben leszek.
