Chapter 1 - Nyári DDLC

9 1 1
                                    

Az egész nyáron indult...

Miután Monika kirángatott a narrátori székből...
Elmentünk a strandra öten.

Köztudott, hogy a lányok néha túlreagálnak dolgokat...
Mármint ezek négyen...

-Ne fröcsköld már ránk a vizet!
-Vízben vagyunk lányok... Vízben...
-MÁR NEM SOKÁIG
-MONIKA NE!

Monika használta az erejét és kivit minket a vízből...
Legalább ezúttal nem tűntette el a többieket...

Visszamentünk a vízbe, nem törődve Monika erejével
Minden happy volt, csupa szivárvány, de kiderült, hogy Monika ereje a vízre márhogy hat...

Így amikor hazamentünk és kinyitottuk a házat...

Ömlött a víz csak ránk belülről...

Na, ezt is nekem kell majd feltakarítanom?

-A ruháink csupa vizesek lettek!
-Ez nyilvánvaló volt, Sayori - vágta rá Monika

Fiúként nem bántam volna ha maradnak fürdőruhában, vagy akár kevesebben, de mégis azért az mégsem illik. Fogtam magam és megkértem őket, hogy vegyenek fel törülközőt ameddig megszárítom a ruháikat...

-Mi van, ha én nem veszek fel? - kérdezte Monika
-Mi van, ha facecam live-ot akarok csinálni YouTube-ra? Mindenki meglátna... Így is sok a NSFW művész...ne adj nekik így is anyagot amit felhasználhatnak...
-Egyébként is... Miért akarsz pont előtte meztelen lenni?
-Hülye Natsuki... Nem egyértelmű hogy engem nem zavar?
-Ne nevezz hülyének te liba!
-Nem vagyok liba, ribikém!
-Minek neveztél, te kis...
-Szopjál faszt, ribikém!
-ELÉG! - kiáltottam.
-Miért? TALÁN ZAVAR A VITA? - kérdezte Monika glitchelve.
-Nem veszitek észre, hogy felkelt a szomszéd miattatok?! Szerencsétlen egész nap dolgozik, ti meg a vakvilágba üvöltöztök! Kérjetek bocsánatot egymástól, utána tőle is!
Ezután mindkettem bocsánatot kértek egymástól, illetve a szomszédtól is. Mindenki elfoglalta magát, Monika kifestette a körmét, Sayori TV-t nézett, Natsuki zenét hallgatott, Yuri meg csak szótlanul figyelte ahogy szárítok. Sosem mondtam nekik, hogy valami miatt tudom irányítani a szelet... Talán emiatt figyel... Elég zavaró, hogy egy lány egy szál törülközőben engem bámul... De ezt megszoktam, a húgom is mindig ezt csinálta...

-Mikor leszel kész?
-Hamarosan. Miért?
-Kicsit... Furcsa érzés így lenni egy szobában egy fiúval...
-Hidd el, nekem kellemetlenebb mint neked...
-Bocsánat! - vörösödött el.
-Nem kell bocsánatot kérned... Csak ugye fiúként, mégha ezt már meg is szokhattam... Elég kellemetlen tud lenni...
-Mi történt itt?!
A hang hallatán kirázott a hideg, és beleejtettem a vízbe egy pólót. Nem tudom kiét, de biztos hogy nem Yuri pólója. A húgom állt az ajtóban, olyan volt, mintha a víz alatt lenne... Mindvégig itthon volt...
-Egy kis... Baleset?
-Monika ereje... - vágta rá Yuri.
-Ne beszélj előtte róla! - mondtam suttogva.
-Ne nézz balfasznak! Erők nem léteznek!
-Khmm... - ezzel a lendülettem megszárítottam szerencsétlent. Ha megfázik nem tudom kifizetni a gyógyszereket, nem keresek jelenleg valami sokat.
-Ez nem erő, ez csak szeretet!
-Ha szeretet lenne akkor ellöktelek volna a vízbe, mint amikor kicsik voltunk.
-Most is kicsi vagy!
-Mivel én nem éltem nevelőszülőknél, ahol terrorban tartottak ha nem növök majd 2 méteresre...
-Mi folyik itt? - jött be Monika nagy lendülettel.

A lendület akkora volt, hogy lefújta róla a törülközőt. Eltakartam a szemem.

-Nem kell eltakarnod a szemed, van rajta ruha. - mondta Yuri
-Nem sokáig! - próbálta levenni, de a drága húgom rajta tartotta. Tartozom neki ezért.
-NEM VETKŐZÜNK FIÚK ELŐTT! - szólt rá.
-Mi történik itt? Natsuki panaszkodik rátok! - szólt hangosan Sayori.

A kilátása szerint annyit látott, hogy én a kezemet egy melltartó fölé tartom, mintha meg akarnám fogni szárítás helyett, Yuri egy szál törülközőben ül a fotelben, a húgom meg valamiért fogja Monika pólóját.
Életem egyik legkínosabb pillanata volt.
Oh God... Ha szóltam volna a szél feletti hatalmamról nem lenne annyira égő a helyzet...

-Meg tudom magyarázni! - próbáltam kihúzni magam a csávából.
-Mi a jó büdös fasz?!
-Nem fasz, striptease. Ez striptease Sayori. - rontott a helyzeten Monika.
-Hé, Sayori! Hol maradsz már eddig? - nyitotta ki az ajtót Natsuki.
-Meg tudom magyarázni! - mondtam rá "férfias" hangsúlyt használva.
-Yurin alig van ruha, Monika vetkőzik, te pedig egy melltartóval szórakozol... Teljesen normális... Teljesen... Normális... - fordult ki az ajtón megkérdőjelezve mindent amit valaha látott a világon.

Ha kimondod csak rosszabb lesz. Ne mondd ki... NE MONDD KI!
-Ennél rosszabb már nem lehet... - mondta ki helyettem Yuri
-Épp mondtam magamnak hogy ne mondjam ki... Erre te kimondod...

Natsuki visszalépett, hogy még egyszer meggyőződjön arról, amit látott. Abban a pillanatban beszakadt a padló...

A húgom ki tudott ugrani még a szobából, de mi már nem. Zuhantunk... Percekig... Majd minden elsötétült...

Fantasyverse-ahol a fantázia szárnyalWhere stories live. Discover now